udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2
találat
lapozás: 1-2
Névmutató:
Kovács Zoltán Zsolt
2003. április 2.
Románia alkotmányának átfogó reformja kiemelkedő fontosságú az ország euro-atlanti csatlakozása szempontjából, ugyanakkor megteremtheti nemzeti közösségünk belső önrendelkezésen alapuló autonómia-programjának alkotmányos keretét is, új dimenziót adva ezáltal az erdélyi magyar társadalom természetes fejlődésének és a román-magyar kapcsolatok normalizálásának egyaránt - szögezték le közleményükben Kovács Zoltán Zsolt, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Vekov Károly és Toró T. Tibor parlamenti képviselők. "Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a támogatott javaslatok igen csekély mértékben tartalmazzák az általunk igényelt módosításokat. Ezen az sem változtat, hogy a félig vagy teljesen elutasított indítványokat, így az RMDSZ javaslatait is, újra meg lehet vitatni a parlament plénumában. A lényeg, hogy a bizottságban résztvevő román politikai pártok a magyar javaslatoknak csupán töredékét fogadták el", szögezték le. Az öt képviselő jelezte, hogy az RMDSZ által hivatalosan benyújtott módosító-csomag alapelveinek véglegesítését nem előzte meg sem komoly társadalmi, sem belső politikai vita. A Szövetségi Képviselők Tanácsa nem volt hajlandó vitára bocsátani a megfogalmazott indítványokat, és formális szavazást is a végleges anyag ismertetése nélkül rendelt el. Ezzel az RMDSZ programjának lényegét képező stratégiai cél: a közösségi - kulturális és területi - autonómia alkotmányos jogának tételes megfogalmazása kimaradt a csomagból. Mindezekért jelen állásfoglalás aláírói az RMDSZ képviselőházi csoportjában ellenezték, hogy az RMDSZ parlamenti csoportja ezen alkotmánymódosítási csomag kezdeményezője legyen. "Ilyen körülmények között kezdeményezőként aláírni ezt a - mi szempontunkból - csonka alkotmánymódosítási javaslatot, amely tagadhatatlan pozitív elemei ellenére messze nem tartalmazza, még az elutasított indítványok szintjén sem, a magyar nemzeti közösség hosszú távú stratégiai céljainak alkotmányos garanciáit, annyit jelentene, mint beleegyezőleg elfogadni azt, hogy csak ennyire módosuljon a román alkotmány. Ezzel mintegy előre jeleznénk, hogy ezzel a kevéssel is beérjük, és jelenleg nem tartunk igényt sem a belső nemzeti önrendelkezésre, sem az Európában használatos autonómia-formákra, amelyek esélyegyenlőséget biztosíthatnak román polgártársainkkal", állapítják meg. Mindezek ellenére az elkövetkező alkotmány-vitában részt kívánnak venni. /Álláspont az alkotmány-módosítási indítványokról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./2017. december 19.
Kiegészítették a vezető testületet
MAKOSZ-kongresszus
December 15–17-én a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartották meg a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének XXIV. kongresszusát.
A rendezvényre 12 megyéből 83 küldött és mintegy 50 megfigyelő érkezett. A tanácskozás megnyitóján jelen volt Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke, László Attila szenátor, Csoma Botond parlamenti képviselő, Olteán Csongor, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke, Kovács Zoltán Zsolt, a Nemzeti Oktatási Minisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkárságának államtitkári tanácsosa, Murádin János Kristóf, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának kari kancellárja és Lőrincz István, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke, akik mindannyian köszöntötték a résztvevőket, és további támogatásukról biztosították a MAKOSZ-t.
Az elnökség és a tagszervezetek beszámolói után a küldöttek módosították az alapszabályzatot, majd megválasztották az elnökség új tagjait: Józsa Kriszta kommunikációs, Bencze Erik Tamás belügyi referenseket, elnökségi tagok lettek: Domokos Ferenc, Horváth-Kovács Mátyás, Pánczél Orsolya, Szegedi Zsolt, cenzoroknak pedig Boga Balázst, Bokor Zalánt és Kovács Árpádot fogadta el a kongresszus – tájékoztatott Józsa Kriszta kommunikációs referens. Vajda György / Népújság (Marosvásárhely)
lapozás: 1-2